Bringázz velünk szabadon!

INFINITY BIKE TOURS

INFINITY BIKE TOURS

MIRE FIGYELJ, HA BRINGÁVAL VONATOZOL?

2017. szeptember 03. - vpyv

A bringa szállításának egy kézenfekvő módja a vonatozás. Kényelmes, háztól-házig megoldásnak számít, hiszen az ajtón kilépve egészen a vasútállomásig gurulhatunk a csomagokkal, majd a vonatról leszállva ismét nyeregbe pattanhatunk. Nem leszünk kiszolgáltatva a helyi tömegközlekedés sajátosságainak. A magunk urai maradhatunk.
A kerékpár és vonat kombináció tehát jó példája az autonóm közlekedésnek, mellyel érdemes élni nem csupán hosszabb túrák, hanem akár rövid, egy napos tekerések során is, hogy elkerüljük a városból kivezető zajos, szmogos, unalmas utakat.

A vonaton való kerékpárszállításnak azonban számos buktatója lehet, melyek egy több napos bringatúrát, a lefoglalt szállásokat, és a kivett szabadság tervét is derékba törhetik.

Sztrájk, fel nem csatolt kerékpárszállító kocsik, el nem indított szerelvények, hibásan értékesített helyjegyek, kedvezményes jegyekhez kapható kerékpárhelyjegyek hiánya, mind-mind potenciális veszélyforrásai az utazás megvalósulásának.

Mivel ezen akadályok többségét személyesen megtapasztaltuk, vagy épp a környezetünkben akadtak bringatúrázók, akik átélték, az alábbi bejegyzésben olyan dolgokra szeretnénk felhívni a figyelmet, melyek által ezek a pofonok elkerülhetővé válnak.

 

INFORMÁCIÓ 

Mielőtt vonatra szállnánk kerékpárunkkal, érdemes informálódni. Bringát szállítani ugyanis nem lehet minden járaton, s amelyiken lehet, többnyire ott is csak korlátozott számban. Bizonyos járatokon nem csupán kilométer jegyet, hanem helyjegyet is venni kell a kerékpárnak, így kontrollálja a MÁV a kerékpárszállítást. 

Elég kellemetlen, ha a pénztárnál közlik velünk, hogy már nincs hely a bringánknak az adott járaton, de még mindig jobb, mint megvenni a kilométer jegyet, és a peronon szembesülni azzal a kalauztól, hogy nem szállhatunk fel, lévén a mi kerékpárunknak már nincs hely az adott járaton. (Ingázó vonatokon például max. 4 db kerékpár szállítható.)
Amennyiben társasággal utazunk, külön kerékpárszállító kocsi megrendelésére lehet szükség, melyet az indulás előtt 7 nappal jelezni kell az adott utazásszervezőnél, aki minden további információt elmond, valamint tájékoztatást nyújt az adminisztrációs teendőinkről.

 balatoniexpressz.jpg

 

KERÉKPÁRJEGY ÉS HELYJEGY

A kerékpárok természetesen nem ingyen utaznak a vonatokon. Erről utastársaink - főként terhelt kapacitás esetén - hajlamosak lehetnek megfeledkezni. Ilyenkor érdemes udvariasan, ámde határozottan jelezni számukra, hogy a kerékpár által elfoglalt tér térítésköteles, melyet megfizettünk.

Tapasztalataink szerint, ha valaki érti, hogy egy bizonyos helyzet célja nem az ő közvetlen bosszantása, vagy kényelmetlenségének fokozása, az indulatai mérséklődnek.

 

Kerékpárt szállítani az arra kijelölt szerelvényben lehet. Ezt piktogram jelzi a vonatkocsi oldalán, illetve magában a kocsiban.

Bizonyos esetekben a hangosbemondón keresztül tájékoztatnak arról, hogy melyik kocsi alkalmas kerékpárszállításra. Mivel a csomagok leszerelése, a bringa/bringák felhelyezése időigényes feladat, szerencsés, ha előre tudunk tervezni, így elkerülhetjük a kapkodást.

Jó, ha tudjuk továbbá, hogy a vonatállomások területén tilos kerékpározni, így a peronon is legfeljebb tolhatjuk a bringát a kerékpárszállító kocsiig. Ugyanígy kerüljük a sínek között való átkelést.

 

TÁROLÁS ÉS RÖGZÍTÉS

A bringák szállítása az arra kijelölt kocsiban a kampóra akasztás, vagy falhoz támasztás/kikötés módszerének alkalmazása mellett történhet. Előbbihez nem fizikai erőre, pusztán a megfelelő technikára van szükség. (A kerékpárt hátsó kerekére érdemes állítani, majd a nyerget a térddel úgy alátámasztani, hogy az első kereket be lehessen akasztani a kampóba.) A falhoz támasztás/kikötés módszere esetén érdemes lefékezni a kerékpárt. Erre mi kábelkötözőt szoktuk alkalmazni.

Amennyiben a helyjegyünk nem ugyanabba a kocsiba szól, mint ahol a kerékpárunk van, mindkét esetben fontos a megfelelő lezárás, valamint a csomagok és egyéb értékek eltávolítása. A gyorszáras kerekek szintén veszélyben lehetnek ilyenkor, ezért érdemes az utazás előtt lecserélni őket kerékőrre, melyről részletesebben korábban már írtunk.

kampon.jpg

 

Ha több kerékpárszállító kocsi is a vonatra van kapcsolva, érdemes az ülőhelyünkhöz közelebbibe lezárni a bringánkat. Igen kellemetlen ugyanis a már mozgó vonaton keresztültolni a biciklinket, pláne csomagokkal.
Amennyiben nekünk és a kerékpárunknak is van helyjegye, szintén figyelni kell arra, hová zárjuk le a bringánkat.

 

Lássuk akkor most összefoglalva a legfontosabbakat:

  • A bringatúra előtt időben tájékozódni kell a jegyvásárlásról és a kerékpárhelyfoglalásról

(Meg kell kérdezni minden esetben előre, hogy az adott vonaton valóban lesz-e bringaszállító vagon, és ha  igen, akkor milyen típusú. Ha társasággal utazunk, a MÁV-tól előre meg kell rendelni a kerékpárszállító pótkocsit.)

 

  • A jegyvásárlást semmiképpen se hagyjuk az utolsó pillanatra, péntekre, délutánra vagy hétvégére.

 

  • Vágányzárakról előre tájékozódni kell: a pótlóbusz nem a bringatúrázó barátja.

 

  • A bringa sokszor külön utazik, ezért fontos a megfelelő lezárásról gondoskodni, valamint úgy pakolni, hogy nagyobb érték ne legyen rajta, esetleg felkészülni, hogy mindent le kell szedni róla - pl. nyeregtáska tele szerszámokkal, kilométer óra, lámpák, pumpa, kulacs, stb. - máskülönben könnyen lehet, hogy a leszállás idejére ezeknek lába kél.

  

  • Nemzetközi utazás során a kerékpárjegynek van egy olyan része, amit a bringára kell rögzíteni, hogy a kalauz tudja, hogy hova tartozik. Ezt érdemes a küllők közé rakni.

 

  • Vonatozáskor - és egyéb más helyzetben is - nagyon hasznos a vastagabb oldható kábelkötöző, mely kézifékként használható. Érdemes a kormányon tárolni, és szükség esetén behúzni vele a fékkart. Így sokkal stabilabban áll a bringa a vonat gyorsításkor, fékezéskor.

 

  • Vonatozáskor táskatípustól függően az egyik legnagyobb kényelmetlenséget a táskák le és felszerelése, valamint azok cipelése jelenti. Érdemes tehát olyat választani, amit gyorsan lehet fel-, illetve leszerelni, és van vállpántja. A nehéz táskák mozgatása a vonatra fel-, illetve leszálláskor főként akkor lehet probléma, ha egyedül túrázunk.

 

Neked milyen tapasztalataid vannak?

Mivel egészítenéd ki a listát?

 

cangak.jpg

MENNYIBE KERÜL VALÓJÁBAN EGY ÚJ BICIKLI?

Bringavásárlás esetén sokan azért választják a használttal szemben az újat, mert azt gondolják, arra külön már nem kell költeni. Tudják, hogy műszakilag minden jó rajta, a bringa menetkész állapotban van, így csak ki kell tolni az üzletből, és már lehet is tekerni.

Joggal feltételezik, hogy az álombringa kiválasztásakor nyugodtan el lehet menni a vásárlásra szánt összegkeret maximumáig, hiszen új bicikli esetén nem kell járulékos költséggel számolni. A látszat azonban csal! Bizonyos dolgok beszerzésére ugyanis még akkor is szükség lehet, ha nem ez életünk első bringája, vagy épp most is van kerékpár a háztartásunkban, így bizonyos eszközök, bringás kiegészítők már fellelhetők az otthonunkban.

Tekintsük át, milyen plusz költségekkel érdemes kalkulálni új bringa vásárlásakor.

 

KERÉKPÁRZÁR

Olcsó bringa, drága lakat - tartja a mondás. Esetünkben pedig igaz, minél drágább és/vagy szebb kerékpárt választunk, annál biztonságosabb zár vásárlásával szükséges kalkulálni.

Egy megbízható kerékpárzárra még akkor is szükségünk lehet, ha nem akarjuk hosszú órákra magára hagyni a bringánkat. Gondoljuk végig, vajon kint hagynánk bármilyen - akár több százezer forintos - értéktárgyunkat az utcán megfelelő védelem nélkül? Akkor a kerékpárunk esetében vajon miért tennénk ezt?

A bringa árkategóriájától, és a várakozás helyétől és idejétől függően akár két zárra is szükségünk lehet.

A megfelelő zár kiválasztására érdemes rászánni az időt: utánaolvasni, más bringások véleményét kikérni, a kikötési lehetőségeket mérlegelni. Számos konstrukció létezik, így biztosan mindenki megtalálhatja a számára optimális megoldást.

A piacon elérhető megbízható kerékpárzárak ára kb. 10.000 - 40.000 Ft között mozog.

 

DEFEKTVÉDELEM

A városi használat épp annyi veszélyt rejt magában, mint az outdoor jellegű, s mivel a kerékpárját senki sem azért veszi, hogy később hazatolja, érdemes jó előre gondoskodni defektvédelemről.

A legjobb megoldás talán a defektvédelemmel ellátott külső gumi vásárlása, érthető azonban, hogy nem ezek cserélésével szeretnénk kezdeni, így új külsők esetén a belsőbe tölthető defektgátló folyadék is hathatós védelmet nyújthat a defekttel szemben. Presta szelepes belső esetén fontos, hogy a szeleptű kiszedhető legyen, máskülönben a defektgátlót nem lehet beletölteni. 

Defektvédelemmel ellátott külső gumik árai: 5.000 - 20.000 Ft

Defektgátló folyadék ára: kb. 2.000 - 6.000 Ft

Mint minden bajt, a defektet is érdemes megelőzni, ám így is adódhatnak olyan helyzetek, amikor már csak a defektjavítás a bringa hazatolásának alternatívája. Nem árt tehát, ha van nálunk defekt javító készlet, amit tudunk is használni.

Foltozó készlet ára: kb. 1.500 Ft. 

Kisebb lyukak esetén jó választás lehet a defektjavító hab használata, mely nem csak a lyukat tömi be, hanem egyúttal fel is fújja a gumit, így azt még a vázból sem kell eltávolítani (belső csere) ahhoz, hogy utunkat tovább folytathassuk.

Defektjavító hab ára: kb. 2.000 Ft

 

PUMPA

A legtöbb bringaboltban használhatjuk a műhelypumpákat, mellyel tetszőleges nyomás és szelep esetén is boldogulunk. Ezek többnyire díjmentesen igénybe vehetők. Hiba azonban csak ezekre támaszkodni, főként túrázás esetén.

Minél vékonyabb a kerék, annál nagyobb nyomásra lesz benne szükség a felütés elkerülése érdekében, mely nyomást a benzinkutak egyáltalán nem, míg a kézi pumpák csak nehezen képesek biztosítani. Fontos tehát, hogy túrázás előtt ellenőrizzük a keréknyomást, és szükség esetén pumpáljuk fel a kerekeket. Ehhez vásárolhatunk kézi vagy műhelypumpát. 

Kézi pumpa  a defektjavításhoz is kelhet, így érdemes legalább egy a belső gumink szelepével kompatibiliset vásárolnunk - esetleg venni hozzá egy szelepadaptert.

A legcélszerűbb egy fém műhelypumpa beszerzése otthoni használat céljából. Ebből olyat válasszunk, amely auto szeleppel (AV) és presta szeleppel (FV) is kompatibilis.

A műhelypumpa ára anyagtól függően: 3.000 - 8.000 Ft.

A kézi pumpa ára kb. 1.000 - 6.000 Ft között mozog.

 

PÓTBELSŐ

A defektjavítás alternatívája a belsőcsere. Gyors, egyszerű megoldás, mely megkíméli a bringatúrázót attól, hogy esetleg kedvezőtlen időjárási és/vagy terepviszonyok között a szükségesnél hosszabb időt töltsön a hibaelhárítással.

Pótbelsőből érdemes mindig kettőt magunknál tartani, melyből az egyik legyen mindig foltozatlan. Fontos tudnunk, hogy a belső gumik mérete szintén változó, ahogyan a szelepük is, így az, ami az egyik kerékpárunkba jó, a másikba talán nem, vagy ha mégis, esetleg a pumpánkkal nem kompatibilis. Érdemes tehát a két keréken hasonló szeleppel ellátott belsőt használni, így elég egyféle kézi pumpát magunkkal vinni a túrára.

A pótbelső ára kb. 1.000 Ft.

 

KERÉKŐR

A gyorszár alkalmazása valóban roppant praktikus defektjavítás esetén, senki sem szeretné ugyanakkor a bringáját kerék nélkül viszontlátni, miután rövid időre kikötve magára hagyta az utcán. Erre jelenthet megoldást a kerékőr, mely a gyorszár helyére kerülve ezt követően csak egy speciális kulcscsal teszi lehetővé a kerék eltávolítását.

Ára kb. 4.000 - 6.000 Ft.

 

NYEREG

A megfelelő vázgeometria és kormány kiválasztása után a legkardinálisabb kérdés maga a nyereg. Szerencsésnek mondhatja magát az, aki a kerékpárhoz kapott nyerget hosszú távon is komfortosnak érzi. Az egyéni anatómiai sajátosságok, és a bringázásra jellemző eltérő igények okán többnyire hamar kialakul a váltás iránti szükséglet.

Ma már több olyan bringabolt is létezik, ahol foglaló ellenében néhány napra elvihető egy-egy nyereg tesztelés céljából. Ezt a lehetőséget érdemes kihasználni, így megkíméljük önmagunkat és a pénztárcánkat a hiábavaló nyeregvásárlástól. 

Ami a formát, anyagot, és árat illeti, talán nyereg esetében a legnagyobb a szórás. Az árak márkától, anyagtól és a bringázás céljától függően 3.000 - 80.000 Ft között mozognak, ám elmondható, hogy bringatúrázó szemmel nézve 8.000 - 20.000 Ft között már lehet megfelelő nyerget találni. 

 

CSOMAGTARTÓ

Túrázás esetén elkerülhetetlen eleme a bringahasználatnak a megfelelő csomagtartó. Váztípustól függően választhatunk a vázra, valamint a nyeregcsőre rögzíthető csomagtartók közül, fontos azonban tudnunk, hogy utóbbiak nem terhelhetőek olyan mértékben, így aki hosszabb túrákat tervez több csomaggal, már a kerékpárvásárláskor is figyeljen arra, hogy a váza csomagtartó fogadására alkalmas legyen.

Típustól és anyagtól függően 5.000 - 20.000 Ft közötti áron elérhetőek. 

 

TÁSKA

A megfelelő táska kiválasztásának fontosságáról korábban már írtunk. Az, hogy milyet érdemes választani az esztétikai és gyakorlati szempontok mellett főként a pénztárcánktól függ. Összességében elmondható, hogy vízhatlan anyagú, a csomagtartóra akár egy mozdulattal rögzíthető és onnan levehető táskát érdemes választani.

Az árak márkától, és űrtartalomtól függően 3.000 - 50.000 Ft között mozognak.

 

LÁMPA

A legegyszerűbb választás a pár ezer forintos szilikonos villogó, ezzel azonban közvilágítás hiányában nem sokra megyünk. Ahhoz, hogy a sötétben is biztonsággal tekerhessünk, szükségünk lesz egy nagy teljesítményű első lámpára, mely kapcsán érdemes olyat választanunk, amit kempingezéskor fejlámpaként is használhatunk.

A lámpák kapcsán a nyereghez hasonló szórással találkozunk ár tekintetében. Az árak kb. 10.000 Ft-tól indulnak. 

 

A felsorolás tetszőlegesen folytatható az egyéni igényektől függően pedállal, telefonkonzollal, bringa computerrel, kerékpár szerszámokkal, stb. Mi csupán a legfontosabbakat vizsgáltuk méghozzá bringatúrázó szemmel.

Ennyiből is jól látszik azonban, akár az új kerékpár árának a felére is szükség lehet ahhoz, hogy a kerékpárunkat olyan állapotba hozzuk, hogy azon hosszú távon komfortos és biztonságos legyen a tekerés. Ennek tudatában érdemes tehát az árcédulákat nézni, amikor új kerékpárt vásárolunk. 

 triban.jpg

 

HOGYAN VÉDEKEZZ ESŐ ELLEN?

 

Az eső akkor is kellemetlen lehet, ha épp gyalogosan csap le ránk, hát még, ha két keréken csomagokkal felpakolva! Egy-egy hosszabb túra esetén azonban érdemes számolni az esőnap lehetőségével, sőt ütemtervtől függően akár az esőben való tekeréssel is.

A közhiedelemmel ellentétben igenis lehet bringázni esőben úgy, hogy közben szárazak maradjunk - ami főként távol az otthonuktól, egy éghajlatában kevésbé barátságos vidéken bizony kulcsfontosságú.

Lássuk, mire érdemes odafigyelni, hogy megóvjuk a testünket, és a ruháinkat a nedvességtől, a hidegtől, valamint a felszerelésünket az állapotromlástól!

 

  • Esőben a sisakra fontos ráhúzni valamit gyorsan, ami megvédi a beázástól - pl. zacskót. Vizes belsejű sisakban tekerni, főleg hidegben nagyon kellemetlen. Nem praktikus tehát az esőkabát kapucnijára felvenni a sisakot, mondván, hogy ázhat nyugodtan. Szerencsére léteznek direkt erre a célra tervezett sisakvédő huzatok, melyek képesek "lélegezni", így igazán komfortosak.

  • Az esőruhát érdemes nem a táska legaljára tenni, mert amikor hirtelen szakadni kezd az eső, nem lesz lehetőségünk onnan úgy előszedni, hogy közben ne váljon minden más ruhánk csurom vizessé.

  • A külső esővédő huzat nem jelent hatékony védelmet. Használata mellett többnyire beázik valahol a táska, így érdemes eleve vízhatlan anyagból készült oldaltáskákat választani. Fokozottan igaz ez olyan területekre utazás kapcsán, melyeknek nedvesebb az éghajlatuk.

  • Ha lóg az eső lába, érdemes folyamatosan figyelni a helyeket, hogy hova tudunk behúzódni. Abban a pillanatban, amikor elkezdenek nagy cseppek megjelenni az aszfalton, fontos azonnal fedél alá húzódni és ott várni az eső végét, vagy elővenni az esőruházatot és folytatni a tekerést.

  • Az eső közeledtével a cipőnket is érdemes szárazon tartani. Ha nincs tartalék, akár a szandál+zokni+kamásli kombináció is szóba jöhet, feltéve persze, ha nincs túl hideg. A száraz és meleg lábbeli biztosítása a nap további részére elengedhetetlenül fontos.
  • A jó minőségű poncsó kellemesebbé teheti az esőben való tekerést, mivel alulról szellőzik.

  • Eső után nem szabad megfeledkezni a lánc megolajozásáról.

 

Mire figyelsz esőben való tekeréskor?

Milyen tapasztalataid vannak?

 

eso.jpg

MINDIG ÉS SOHA? IGEN!

 

A rutinos túrabringázó minden helyzetre igyekszik felkészülni. Ezek nagy részére a tapasztalatai vezetik rá: nagyobb részben saját kárán tanulva meg, mi az, amit soha nem szabad megtenni, valamint, amit minden esetben észben kell tartani.

Hosszabb túrák esetén különösen jól jöhet ennek a két listának az átfutása, hiszen más tanulópénzéből mindig könnyebb gazdálkodni.

Lássuk akkor, a "mindig és soha" listákat!

 

MINDIG:

  • Mindig meg kell állni, ha úgy halljuk, hogy leesett valami, de visszafordulva nem látszik semmit. Nagy a valószínűsége, hogy jól hallottuk a furcsa hangot, csak nem látjuk az úton a tárgyat.

  • Mindig leesik, ami le tud esni, csak idő kérdése. Pici karabinerrel, vékony zsineggel érdemes minden ilyen dolgot biztosan a bringához rögzíteni.

  • Mindig letörik előbb utóbb az, ami nagyon rezeg a bringán (pl lámpa, GPS, telefon, kamera, sárhányó stb.) és nem teszteltük már előtte, ezért mindig menjünk el a túra előtt egy rövidebb fél-egy napos próbatúrára a teljes felszereléssel. Ilyenkor érdemes rázós, rossz utat is beiktatni.

  • Mindig kilazul valamelyik csavar (főként csomagtartó), ezeket esténként érdemes ellenőrizni, ha nem akarunk kellemetlen meglepetést másnap.

  • Mindig valami stabil dologhoz támasszuk a bringát, lehetőleg a táskákat, hogy ne dőljön el, máskülönben biztosan eltörik, vagy elgörbül valami.

 

SOHA:

  • Soha nem szabad fontos dolgot a gumipók alá, vagy a csomagok tetejére tenni, mert le fog esni, bedarálja a kerék, bekapják a küllők vagy jobb esetben csak simán elveszik.

  • Soha ne induljunk el hosszú túrára olyan bringával, amit nem teszteltünk hasonló súllyal, mert a küllőtörésnek is jelentős az esélye egy felpakolt kerékpárnál.

  • Soha ne használjuk a kitámasztót, mert a nehéz bringa biztosan el fog dőlni előbb utóbb. Kivétel talán, ha van első kitámasztónk is az első csomagtartóra szerelve. (lásd Tubus cég termékei)

 

Neked mi a véleményed a kérdésről?

Mi az, amit sosem mulasztanál el egy-egy túra kapcsán?

 

arnyek.jpg

 

NEM GONDOLNÁD, MÉGIS KELLHET. MI AZ?

Hosszabb túrák alkalmával a bringás hamar megtapasztalja, hogy az otthon kényelmét maga mögött hagyva egy-egy probléma megoldása során főként saját képességeire, leleményességére, valamint a csomagjában fellelhető tárgyakra számíthat. Érdemes tehát előre felkészülni, és már a pakolás fázisában átgondolni, mi az a minimum, amire szükségünk lehet egy-egy helyzet megoldása során. 

A kempingezésben rutinosabbak számára biztosan nem meglepő az a tény, miszerint a háztartásunkban oly magától értetődő használati tárgyak pótlása olykor mekkora fejtörést okozhat. Nincs ez másként bringatúra során sem. Épp ezért nem árt listát készíteni már jóval a csomagolás megkezdése előtt mindarról, amit fontosnak tartunk ebből a szempontból, így megelőzhetővé válik, hogy véletlenül otthon felejtsünk valamit.

Lássunk néhány olyan eszközt, melyre több száz letekert kilométerrel a hátunk mögött azt mondhatjuk, egy több napos bringatúrán jó eséllyel szükség lehet:

 

  • szúnyogriasztó, naptej

  • vésztartalék víz, és étel (pl. energia zselé vagy szelet)

  • svájci bicska

  • hosszabb, zsineg, (teregetéshez is)

  • pár darab irodai vagy ruhacsipesz

  • frissítőkendő, kézfertőtlenítő zselé

  • tartalék elem a lámpákba

  • sebtapasz és elsősegély csomag

  • kábelkötöző

  • szigetelő szalag

  • pillanatragasztó

  • láncolaj

 

Vajon mivel egészíthető még ki a lista?

Neked milyen tapasztalataid vannak?

 

allomas.jpg

MIRŐL ISMERSZIK MEG AZ IGAZI BRINGATÚRÁZÓ?

 

Sokan járjuk az utakat két keréken, mégsem vagyunk mindannyian túrázók.

Vajon mi tesz egy bringást azzá?

Gondolkodtál-e már azon, miről lehet felismerni az igazi bringatúrázó?

 

Nekünk van néhány tippünk - a humor jegyében, valamint a teljesség igénye nélkül. :)

 

 1. Többnyire rezignált nyugalommal teker a saját tempójában.

 2. Szerencsés esetben kilátszik a csomagjai közül.

 3. A kormánytáskájában mindig akad gyorsan felszívódó szénhidrát.

 4. Mivel nem szeretne eltévedni, a bringautakat lehetőség szerint kerüli.

 5. Bármikor képes útvonalat újratervezni.

 6. A táskája vízhatlan, öltözéke esztétikailag kifogásolható. 

 7. Nap végén egy vödör hideg vízért is hálás, amivel leöblítheti magáról az izzadtságot.

 8. Hajlandó több tízezer forinttal többet költeni egy fél kilóval könnyebb sátorért.

 9. Kempingezéskor az ébredés és bringára pattanás között minimum két órát tölt a készülődéssel.

 10. Sosem gurulna el egy bajban lévő bringás mellett anélkül, hogy megkérdezze, miben segíthet.

+1  Mindig van nála defektjavító készlet, amit nem fél használni. ;)

 

bringaturas.jpg

MIT ÉRDEMES TUDNI A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ BRINGÁKRÓL?

Váltókról és más démonokról bringatúrás szemmel


Ismerjük már azokat az követelményeket, melyeket a túrázás támaszt a bringással szemben, és tudjuk azt is, milyen jellemzőkkel bír egy-egy túrakerékpár. Most tekintsük át a különböző, forgalomban kapható kerékpártípusok egy részét legfontosabb paramétereik kapcsán, és nézzük meg ezek alapján, hogyan teljesítenek túrázás közben.

A hajtáslánc elemei és a hozzájuk kapcsolódó váltó rendszerek, és fékek meglehetősen különböző képet mutatnak kerékpártípusonként.

Az alábbiakban ezek alapján hasonlítottuk össze őket, így mindenki eldöntheti, milyen kerékpárra van szüksége túrázáshoz, vagy épp hogyan érdemes átalakítania a jelenlegit ahhoz, hogy alkalmassá váljon hosszabb távok teljesítéséhez.

 

MOUNTAIN BIKE

Váltó: elől jellemzően monti hajtómű van 3 lánctányérral 42-32-22l, hátul pedig 7-8-9-10 fokozat (régebbi olcsó 12-28) 11-34 fogszám kiosztással.

Váltókar: egyenes kormányhoz való váltókar, nagyon sokféle lehet. Szinte mindegyik jó, ha megbízhatóan működik. Szuper meredek utakon történő túrázáshoz ideális. Síkon persze nem lehet olyan gyorsan menni vele, már csak 26"-os kerékméret miatt sem. A 22-34-es áttételnek köszönhetően még egy felpakolt bringával is bármely hegymenettel megbíikózunk.

Fék: jellemzően tárcsa vagy V-fék, kitűnő és elég jó teljesítménnyel.

 

TREKKING

Váltó: elől jellemzően trekking hajtómű van 3 lánctányérral 48-38-28l, hátul pedig 7-8-9-10 fokozat (régebbi olcsó 12-28) 11-34 fogszám kiosztással.

Váltókar: egyenes kormányhoz való váltókar. Nagyon sokféle lehet, szinte mindegyik jó, ha megbízhatóan működik. Meredek utakon történő túrázáshoz is nagyon jó és. Síkon szintén gyors 622-es kerékmérete miatt. A 28-34-es szinte bárhol elég még egy felpakolt bringával is.

Fék: jellemzően tárcsa vagy V-fék, kitűnő és elég jó teljesítményű.

 

RÉGI 10 SEBESSÉGES (Puch és társai)

Váltó: elől jellemzően országúti hajtómű van 2 lánctányérral 52-42, hátul pedig 5-6 fokozat  13-28 fogszám kiosztással.

Váltókar: az alsóvázcsőre szerelt vagy a stucni becsúszószárára, ha megbízhatóan működik, akkor rendben van, kivéve a Positron a technikai csűrcsavarok miatt. Meredek utakon nagyon nem jó, nehéz tekerni. Síkon viszont gyors 622-os kerékméret miatt is.  A 42-28-es áttétel csak enyhébb emelkedőkhöz elegendő főleg felpakolt bringával.

Fék: egy forgáspontos patkófék, nagyon gyenge teljesítménnyel: Nagyon kell vele vigyázni, főleg, ha acél felni eső kombóban ereszkedünk valahonnan csomagokkal.

 

ORSZÁGÚTI

Váltó: elől jellemzően országúti hajtómű van 2 lánctányérral 52-42 (újabbaknál ún. Compact 50-34), de lehet tripla is 52-42-30 , hátul pedig 9-10-11 fokozat,11-27 esetleg 12-32 fogszám kiosztással.

Váltókarok: a fékkarba vannak integrálva, ami szuper kényelmes váltást tesz lehetővé. Mivel könnyű a váza, meredek utakon jó lehet, de főleg a kompact illetve a tripla hajtóművel, nehéz tekerni, síkon viszont nagyon gyors a vékony 622-os kerékméret miatt is.  A 42-28-es csak enyhébb emelkedőkhöz elegendő főleg felpakolt bringával, viszont a 34-27 illetve 30-27 áttétel már elegendő lehet komolyabb emelkedőkhöz is.

Túrázáshoz a régebbi 9 fokozatú rendszerek előnyösebbek lehetnek, mert nem annyira érzékenyek a szuper pontos beállításra, tisztaságra,  olcsóbbak is hozzá az alkatrészek (lánc, fogaskeréksor, stb). 

Fék: kétforgástpontos patkófék, elegendő teljesítménnyel - esetleg tárcsafék.

 

Neked milyen bringád van?
Miért éppen erre esküszöl?

bringak.jpg

 

MIRŐL ISMERSZIK MEG A TÚRABRINGA? 2.

Az ideális túrakerékpár jellemzői

 

Korábban megvizsgáltuk azokat a problémákat, melyekkel egy bringás szembesül abban a pillanatban, amikor hosszabb túrára indul.

Mivel a bringatúrázás teljesen más igényeket támaszt a kerékpárunkkal szemben, mint a hagyományos városi használat, ezért érdemes tudnunk, mire figyeljünk, ha szeretnénk azt átalakítani, esetleg lecserélni.

 

Milyen részekből áll össze a túrabringa?

VÁZ

Az ideális túrakerékpárnak mindenekelőtt kényelmesnek kell lennie. A váza ne legyen túl hosszú, hogy ne kelljen rajta nyújtózkodni. A nyereg és a kormány megközelítőleg egy magasságba legyen állítva. Ez azért fontos, hogy nem kelljen túlzottan előre hajolunk ahhoz, hogy elérjük, de ne is üljünk rajta teljesen felegyenesedve. Sajnos egy országúti bringán, vagy mountain bike-on ez nem mindig megoldható.

A túrabringa nem sporteszköz, hanem hosszabb távokat megtenni képes utazó jármű.
A súly esetükben nem szempont, a megbízhatóság és könnyű javíthatóság viszont igen.

 

Mivel a váz jelentős terhelésnek van kitéve, az alu és karbon vázak, villák pedig kevésbé bizonyulnak könnyen javíthatónak törés, repedés esetén, anyagválasztásnál érdemes lehet mérlegelni azt is, bringánk javításához elég-e esetleg egy falu széli garázsműhely egy hegesztő pisztollyal ahhoz, hogy utunkat folytatni tudjuk, vagy szakszervízre lesz szükségünk - mely esetleg több száz kilométerre a hazánktól nehezen megoldható. 

Összességében elmondható, hogy egy trekking vagy egy nem teljesítményre kihegyezett (nem performance hanem endurance típusú), szélesebb gumikat is fogadni tudó országúti kerékpár  lehet a legjobb választás túrázáshoz.

Az országútinál fontos, hogy lehessen rá csomagtartót szerelni. Ami a mountain bike vázakat illeti, jellemzően hosszabbak a nagyobb stabilitás érdekében, így viszont túrázás esetén kényelmetlenebbek is.

 

A kerékpárunk a testünkkel a kormánynál, a nyeregnél, és a pedálnál érintkezik. Ezeket nevezzük kontakt pontoknak. A túrázás során a kontakt pontoknak feltétlenül kényelmesnek kell lenniük.

KORMÁNY

A kormánynak a kezünket megfelelően alá kell támasztania olyan módon, hogy azt akár egész nap el tudjuk viselni. A kiszélesedő végű kormánymarkolatok általában kedvezőek ilyen téren, mert a tenyerünknek nagyobb alátámasztást tesznek lehetővé. Ilyenek például az Ergon kormánymarkolatok.

Az egyenes kormányt érdemes felszerelni legalább kisméretű szarvakkal, hogy többféle fogás váljon lehetségessé a kerékpáron, illetve érdemes esetleg koskormányt használni, amely még több kormányfogási pozíciót biztosít. Nem árt, ha a stucni dőlési szöge is változtatható a tökéletes személyre szabás jegyében.

NYEREG

Hosszú távon a puha nyereg, amely 2 km-en még kényelmes, 50-60 kilométer után borzalmasan kényelmetlenné válhat, 100 km felett pedig elviselhetetlen, ezért érdemes keményebb, jobb alátámasztást biztosító nyerget választani. 

PEDÁL

A pedálok tekintetében - mint hogy egy túra során akár szandálban is tekerhetünk, ám az  spd cipő sem kizárt - érdemes kombinált pedált választani. A legpraktikusabb talán a Kyson. Ezeket a megfelelő oldalukon használva különféle lábbeliben is használhatjuk.

Fontos, hogy olyan pedált és lábbelit válasszunk, amiben nem kezd el fájni a talpunk taposás közben.

VÁLTÓK

Könnyen használható, fékváltókaros, széles áttételtartományú váltókat érdemes választani, hogy egyetlen emelkedő se foghasson ki rajtunk.

FÉKEK

Legyenek megbízhatóak. A tárcsafék a legjobb választás, mert minden időjárási körülmények között működik, ráadásul, ha 8-as lesz a kerékben - mert pl. kitörik egy küllő - akkor is gond nélkül működik. Hajlamos ugyanakkor a zizegésre, hangok kiadására, ami zavaró lehet, hiszen azt hihetjük, hogy befog a fék. Tárcsafékes bringa vásárlásakor figyelnünk kell rá, hogy csomagtartót lehessen rászerelni. 

Összességében elmondható, hogy minden alkatrésztől megbízhatóságot várunk el, hiszen egyikünk sem szeretne egy túráról lerobbant kerékpárral hazavergődni. Javításra olykor még így is szükséges lehet, ezért érdemes könnyen, egyszerű szerszámokkal javítható konstrukcióban gondolkodni. A tárcsafék és a teleszkóp tehát túrakerékpár esetén nem előny!

GUMI

Ismeretlen utakon, útvonalon járva nem tudhatjuk, hogy mire számíthatunk, ezért a gumi külsőknek lehetőleg olyannak kell lenniük, amelyek alkalmasak arra, hogy különböző útburkolatokon alkalmazhatóak legyenek - tehát nem túl vastagok, nem túl vékonyak.

Az ideális túrakerékpár gumi vastagsága 32 mm körül alakul, lehetőleg defektmentes abroncsból, mely szavatolja, hogy túl sok időt ne kelljen az országút szélén defektjavítással töltenünk. A szélesebb felni vagy gumi a váz jobb hőelvezetése miatt is fontos lehet, pl. mikor nagyobb hegyekbe megyünk.

CSOMAGTARTÓ

A túrabringa olyan csomagtartóval van felszerelve, melyre kényelmesen fel tudjuk pakolni azokat a dolgokat, amiket magunkkal szándékozunk vinni, méghozzá anélkül, hogy azok leesését kockáztatnánk.

A legjobb az, ha első csomagtartó felszerelésére is van lehetőség. Erről kerékpárvásárlásnál érdemes meggyőződni.

KIEGÉSZÍTŐK

  • minimum egy, de ideális esetben három kulacstartó (az egyikbe férjen bele egy ásványvizes palack)
  • térkép/telefon tartó konzol, ha ismeretlen útvonalra megyünk ez nagyon fontos kényelmi szempont
  • beépített pumpatartó
  • beépített pótküllő tartó
  • sárhányó
  • csengő

LÁMPA

Olyat érdemes választani, amit nem lehet otthon felejteni, mert fel van szerelve. A legjobb választás az agydinamó. Ha előre nagy fényerejű reflektort használunk, legalább a hátsó lámpát szereljük fel állandóra.

Fontos, hogy a lámpákat úgy helyezzük el, hogy a csomagok sose takarják ki!

A kerékpár - különös tekintettel a küllőkre, és a vázra, valamint a csomagtartóra - elég erős kell legyen ahhoz, hogy a megnövekedett terhelést huzamosabb ideig bírja.

A megbízhatóság egy hosszabb úton az egyik legfontosabb szempont.

 

Te milyen bringával túrázol?
Miért éppen erre esett a választásod?

 

toszkana.jpg

 

 

MIRŐL ISMERSZIK MEG A TÚRABRINGA? 1.

A bringatúrázás jellemzői

Az a bringás, aki kerékpártúrázásra adja a fejét, többnyire a következő folyamaton megy keresztül: van egy kerékpárja, amin bizonyos gyakorisággal teker. Esetleg napi szinten azzal jár dolgozni. Ez rövid távot jelent - jellemzően 1-5 kilométert - lakott területen, vagy annak vonzáskörzetében.

Ehhez gyakorlatilag bármilyen közúti közlekedésre alkalmas kerékpárt használhatunk.

A bringatúrázás, mivel használati jellegében ettől jelentésen eltér, más követelményeket támaszt a választott kerékpárral szemben. A túrakerékpárnak hosszú távon, kiszámíthatatlan terepviszonyok között, nagy terhelés alatt is megbízhatóan teljesítenie kell.

 

Ha tehát megfordul a fejünkben, hogy hosszabb útra megyünk az eddig főként a városban használt bringánkkal, azonnal szembesülünk pár nehézséggel:

 1.  SZÁLLÍTÁS - TÁROLÁS

Hosszabb útra több mindent kell magunkkal vinni, ezeket pedig valahová el kell helyezni. Ennek apropóján sokan a hátizsák mellé teszik le a voksukat, ám ez közel sem ideális megoldás Az okokról bővebben ebben a posztunkban írtunk.

 2. KÉNYELEM

Hosszabb úton a nyeregben töltött idő megnövekszik, ezért a kényelem kérdése fokozottan előtérbe kerül. Ez természetesen a csomagszállítás módjára is érvényes.

A folyamat tehát kezdődhet úgy, hogy egy kényelmetlen geometriájú mountain bike biciklivel kelünk túrára, a pótbelsőt, a gumileszedőt, a javítókészletet, a pumpát, és az elemózsiát egy hátizsákba rakjuk, s így visszük magunkkal, ez azonban hosszú távon mindenképpen nagyon kényelmetlen.

 3. TEHERBÍRÁS

Akik hosszabb bringatúrára indulnak megszokott városi vagy városi használatra alkalmazott kerékpárjukkal, hamar szembesülnek azzal, hogy a vázuk egyszerűen nem bírja el a megnövekedett terhelést.

Túrázás közben hosszabb ideig tesszük ki az alkatrészeket fokozott terhelésnek, hiszen több időt, nagyobb súllyal, akár nehezebb terepviszonyok között töltünk a nyeregben.

A megbízhatóság pedig kiemelten fontos, hiszen túrázás során akár sok száz kilométerre lehetünk az otthonuktól, vagy több tíz kilométer távolságra lakott területről, így sok múlik azon, rá merjük-e bízni magunkat az alattunk lévő bringára.

 

Mindezen problémák mentén jól körbehatárolhatóvá válnak azok a jellemzők, melyek egy-egy bringát túrakerékpárrá tesznek.

A következőkben tehát ezeket járjuk körbe! :)

 

kanyar.jpg

 

 

 

MI BAJ TÖRTÉNHET BRINGATÚRÁZÁS SORÁN?

 

Murpy óta tudjuk, hogy ami elromolhat, az el is romlik, a túrázás pedig egyébként is számos kihívással szembesítheti a kerékpározót. Ezek egy részére fel lehet készülni, más részük azonban váratlanul érhet minket.

Mivel az otthonuktól távol, olykor teljesen magunkra utalva szenvedjük el ezeket a helyzeteket, érdemes lehet megvizsgálni, mi az, amit ezek közül meg tudunk előzni, vagy épp tenni azért, hogy a helyszínen minél gyorsabban elhárítsuk a hibát.

 

Lássuk melyek a leggyakrabban előforduló problémákat bringatúrázás során:

1. Defektet szenvedünk: legyen nálunk kerék kiszedésre alkalmas szerszám, 2db pótgumi (min. az egyik folt nélküli), foltozó készlet, gumileszedő, és pumpa.

2. Leesik valamelyik konzol a sok rezgéstől (pl. telefon térkép lámpa kamera, stb.): válasszunk megfelelő konzolt (ha szükséges, a drágábbat), annak állapotáról, valamint a biztos rögzítésről minden esetben győződjünk meg.

3. Kiesik a kulacs: válasszunk állítható átmérőjű kulacstartót és mindig legyünk abban biztosak, hogy az aktuális kulacsot biztosan a helyére tettük.

4. Leesik a lánc: legyen nálunk gumikesztyű, és/vagy nedves törlő kendő a tisztításhoz.

5. Lesik valami a csomagtartóról: legyünk biztosak abban, hogy mindent megfelelően rögzítettünk. Használjuk helyesen a gumipókot, biztosítsuk megfelelően karabinerrel a szükséges elemeket, és főként MINDIG NÉZZÜNK A HÁTUNK MÖGÉ, HA VALAMI GYANÚSAT HALLOTTUNK. Ne kilométerekkel később derüljön ki, hogy a furcsa puffanás valójában egy leesett csomag volt!

6. Beakad valami a küllőbe: ellenőrizzük indulás előtt, hogy a csomagok, vagy a gumipók kampós vége biztosan nem szorulhat a küllők közé menet közben az intenzív rázkódás hatására.

7. Nyolcas a kerékben: legyen nálunk dedikált küllőkulcs, vagy multiszerszám, amin van küllőkulcs. Az sem árt, ha tudjuk használni.

8. Eltörik a küllő: ellenőrizzük, vagy ellenőriztessük a küllőfeszességet indulás előtt több nappal, hogy legyen idő javíttatni, amennyiben szükséges.
egy kerék adott oldalán hasonlónak kell lennie mindnek

9. Hátsó tengely törése régi menetes agyaknál, 5,6,7 sebességes bringáknál: sajnos nincs ellenszer, csak az ima vagy megelőzésként a kerékagy cseréje.

10. Beázás: válasszunk vízálló telefont, vagy tegyük átlátszó, vízhatlan tokba a térképünket (ezeket érdemes konzolra, vagy a kormánytáska tetejére rögzíteni, mert megállni és a zsebből előszedni őket hosszú távon nem kényelmes). Hordjunk magunkál tartalék villogót, pici tartalék lámpát arra az esetre, ha esőben beáznának a lámpáink és elmenne a világítás (ez főként szürkületben vagy sötétben roppant veszélyes helyzet)

+ 1 Megfájdul a csuklónk, elzsibbadnak az ujjaink: állítsuk be helyesen a nyerget és a kormányt. Szükség esetén cseréljük le őket.

 

Fontos, hogy ne ringassuk magunkat annak a hamis illúziójába, hogy ha eddig nem történt velünk baj, akkor ezután sem fog!

Főként hosszú út előtt mindig készítsük fel a bringánkat műszakilag, indulás előtt pedig ellenőrizzük, hogy nálunk vannak-e a hibaelhárításhoz szükséges eszközök.

 

Neked milyen tapasztalataid vannak?

Mivel egészítenéd még ki a listát?

 

lab.jpg

süti beállítások módosítása