A kezdő bringatúrázókban gyakran él a félsz a megtett kilométerekkel szemben, pedig kényelmes nyergen ülve, lassú tempó, és megfelelő számú, valamint minőségű pihenő mellett, akár az egész napos tekerés sem okoz különösebb gondot.

Egy-egy bringatúrázó a maga komótos tempójában napi 80-100 kilométert is képes megtenni anélkül, hogy előtte különösebb edzésben lett volna része.

Az emberi szervezet akár extrém mértékben képes alkalmazkodni a kitartást igénylő mozgásformákhoz, a bringatúrázás azonban nem az idő és út relációjáról szól. A teljesítmény sokkal inkább a tekerés minőségének, valamint a természetközeliség élményének ötvözetén keresztül válik megragadhatóvá.

Mielőtt tehát megrémülnénk egy-egy hosszabb túratáv láttán, tekintsük át azokat a paramétereket, melyek hatással lehetnek a megtett kilométerek számára. 

VÁZ

A közhiedelemmel ellentétben nem a váz súlya, mint inkább annak formája az, ami fontos lehet. A súly megfelelő áttétel mellett nem mérvadó, a váztípus azonban meghatározó lehet, mely túrabringázó szempontokról korábbi bejegyzésünkben már részletesen írtunk.

NYEREG

A nyeregről sokan tartják, hogy akkor jó, ha puha. Bár általánosságban elmondható, hogy a kérdés szubjektivitása okán nehéz érvényes állítást megfogalmazni, korábbi írásunkban mi mégis állást foglaltunk a kérdésben. Összességében elmondható, hogy a megfelelő nyereg megtalálása nem könnyű feladat, általa azonban lehetővé válik, hogy tartósan hosszú időt a nyeregben töltsünk, ezáltal nagy távolságokat is megtegyünk.

ENERGIABEVITEL

Mint minden fizikai erőkifejtés esetén, bringatúrázáskor is hangsúlyos szempont a megfelelő energiabevitel. A zsírban gazdag reggeli (pl. tojásrántotta szalonnával) biztosítja a szervezet számára kezdeti energiát, melyet azonban folyamatosan után kell tölteni. A lassan felszívódó szénhidrátok, az olajos magvak, müzli szeletek jó választásnak bizonyulhatnak, fontos azonban, hogy soha ne hagyjuk eléhezni a szervezetünket, s már azelőtt gondoskodjunk az energiabevitelről, hogy annak hiánya maró éhségérzetként megjelenne.

FOLYADÉKPÓTLÁS

Folyadékot verejtékezés formájában még akkor is folyamatosan veszítünk, ha nem a nyári melegben tekerünk épp egy emelkedőn felfelé. A dehidratáció elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy folyamatosan pótoljuk a folyadékot - lehetőség szerint víz, vagy izotóniás folyadékok formájában.

 TEMPÓ

Az egyik legnagyobb befolyással bíró tényezőt a tekerés tempója jelenti. Minél gyorsabban haladunk ugyanis, annál biztosabban emésztjük fel az energiatartalékainkat, így az edzettség kérdése ekkor lényegessé válik. Bringatúrázás esetén a cél az, hogy egy hosszú távon is fenntartható sebességet vegyünk fel, és azt tartsuk. Mivel legtöbbször nagy súllyal (csomagok) felmálházott kerékpárokat hajtunk, érdemes egyenletes tempót tartani. Nagy tömeget megmozgatni ugyanis az elindulások alkalmával, vagy gyorsításkor plusz erőfeszítést jelent.

IDŐ

Szintén nem mindegy, hogy 20 km megtételét 120 vagy 30 perc alatt szeretnénk-e megtenni. Az idővel való reális kalkulálás kulcskérdés egy-egy bringatúrán, hiszen bizonyos közlekedési eszközök (pl. rév, vonat, repülő)  kapcsán igazodni kell a menetrendhez. Nem érdemes azonban irreális elvárásokat támasztanunk önmagunkkal vagy az útitársainkkal szemben. A túra megtervezésekor fontos figyelembe venni az átlagos haladási sebességet, és ahhoz igazítani a programokat, célállomásokat - rohanás helyett szükség esetén újratervezni. 

TEREPVISZONYOK

Az egyik legnagyobb erőfeszítést kétségkívül az útviszonyokhoz való alkalmazkodás jelenti A rossz útminőség, az úthibák, az aszfalt hiánya, az emelkedők és lejtők megannyi kihívást jelentenek. Összességében azt mondhatjuk, hogy kezdő bringatúrázóként a terepviszonyok sokkal meghatározóbbak a teljesítményünk alakulása szempontjából, mint a kilométerek száma.

 IDŐJÁRÁS

Az időjárási körülmények kapcsán a szélsőségek igencsak hatással lehetnek a teljesítményünkre. Az egész napos eső, vagy a tikkasztó hőség, esetleg az orkán erejű széllökések mind ellenünk dolgoznak. Egy-egy túra megtervezésekor érdemes lehet az előrejelzéseket áttanulmányozni, akár a széltérképet megvizsgálni, és szükség esetén módosítani az útirányon annak érdekében például, hogy a szél ne akadályozza, inkább segítse a haladásunkat.

Mit gondolsz, milyen tényezők lehetnek még befolyással a megtett kilométerek számára?

Milyen tapasztalataid vannak ezzel kapcsolatban?